Leader története:
LEADER I (1991-1994):
Az első LEADER program 217 helyi akciócsoportot aktivizált, akik saját térségükben tevékenységek széles skáláját támogatták. Ilyen tevékenységtípusok voltak például a vidéki turizmus szálláshelyeinek és szolgáltatásainak bővítése, képzési programok, kisipari tevékenységek, kisvállalkozások fejlesztése és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja. A program 400 millió ECU-vel gazdálkodhatott. A Bizottság felismerte, hogy a LEADER program keretében támogatott intézkedések hatékonysága javul, ha azt decentralizáltan, a helyi erőkre támaszkodva tervezik és hajtják végre.
LEADER II (1995-1999):
A LEADER I sikerére alapozva a LEADER II-re az előző időszakban elkülönített összeg több mint négyszeresét, 1,7 milliárd eurót juttattak. Céljai részben megfeleltek a LEADER I prioritásainak, de nagyobb hangsúlyt kapott az innováció, illetve a helyi emberek, közösségek aktivizálása és képzése annak érdekében, hogy azok mindinkább bekapcsolódjanak a helyi fejlesztési folyamatokba. 1998-ra 850 helyi akciócsoport és 59 egyéb szereplő vált a LEADER II program aktív részévé a Európai Unión belül.
LEADER+ (2000-2006):
A LEADER+ továbbra is kísérleti programként szolgált az integrált, fenntartható fejlesztés új megközelítésének alakításához és teszteléséhez, így járulva hozzá az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának formálásához, kiegészítéséhez, megerősítéséhez. Újabb egyedi vonása a vidéki térségek közösségi részvétellel kialakított integrált vidékfejlesztési tervének széles körű, helyi partnerségre alapozott megvalósítása. A vidékfejlesztés új modellje a kialakult LEADER kapcsolatrendszeren, hálózaton keresztül mindenki számára elérhetővé vált. Teljes költségvetése közel 2,5 milliárd eurót tett ki, három fő célterületét pedig a következők alkották:• horizontális partnerségen és alulról jövő kezdeményezéseken alapuló kísérleti jellegű integrált fejlesztési stratégiák létrehozása vidéki térségek fejlesztésére,• vidéki térségek közötti együttműködések fejlesztése országon belül és határokon túl,• a szereplők közötti kapcsolatrendszer fejlesztése.
LEADER (2007-2013):
Hogy a mezőgazdasági tevékenységtől független vidékfejlesztés egyre fontosabb eleme a Közös Agrárpolitikának, mi sem mutatja jobban, mint a LEADER forrásainak növekedése. A 27 tagállam immár 13,78 milliárd eurót juttathat a helyi akciócsoportoknak, hogy saját belátásuk szerint, de természetesen elfogadott stratégiájuk mentén dönthessenek a források felhasználásáról, és az nem kevésbé fontos, hogy minden nemzeti vidékfejlesztési programban helyet kellett biztosítani a négyes tengelynek, azaz a LEADER programnak.
A LEADER itthon:
A kezdeményezés Magyarországon elsőként 2002 és 2004 között, a Kísérleti LEADER Program formájában valósult meg, melynek célja a LEADER-szemlélet bevezetésének előkészítése, valamint a tapasztalatszerzés támogatása volt helyi, regionális és nemzeti szinten. A résztvevők egy közös felkészítő képzésen vettek részt, majd összeállították és megvalósították helyi vidékfejlesztési terveiket. A program célcsoportjai a nagycsaládosok, a roma-nem roma együttműködések, valamint a helyben tartandó vidéki fiatalok voltak. Összesen 12 vidékfejlesztési programot hajtottak végre a csoportok, melyek keretében 270 támogatott projekt részesült támogatásban.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2004-ben határozott a vidéki közösségek számára jelentősebb önállóságot biztosító LEADER+ Program elindításáról az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program keretein belül. Felhívására a vidéki területeken található 3034 jogosult településből 2332 hozott létre 186 helyi vidékfejlesztési akciócsoportot. Közülük a program keretében 70 vidéki közösség, azaz 960 település részesült összesen 25 millió euró, azaz 6,7 Mrd Ft támogatásban, melynek 25%-át a Magyar Állam, 75%-át pedig az Európai Unió finanszírozta. A csoportok által lefedett terület több mint 29.000 km2, az ország 31%-a, az itt élő összlakosság pedig 1,6 millió fő, vagyis a magyar népesség 16%-a volt. A támogatási keretösszeg nagy részét a helyben készült fejlesztési terv alapján meghirdetett helyi pályázati felhívások révén az akciócsoport területéről pályázók projektjeinek támogatására fordították. A pályázati felhívásokra összesen több mint 3600 projektterv érkezett, melyek közül mintegy 2700 részesült támogatásban. Legtöbbjük központi eleme a turizmusfejlesztés, a térségi együttműködések fejlesztése, a kulturális örökség védelme és a hagyományőrzés, a természeti értékek megóvása, a munkahelyteremtés, valamint a helyi gazdaság élénkítése, elsősorban helyi termékek előállítása és piacra juttatása révén.
A program növekvő jelentőségét, az általa közvetített szemlélet kiterjesztését jelzi, hogy a LEADER+ 7 milliárdos forrását az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) IV. tengelye megtízszerezte: a 2007-13 közötti időszakban már több mint 70 milliárd forintot fordíthatnak az akciócsoportok a helyi fejlesztési elképzelések megvalósítására. 2007 őszén, a regisztrációs folyamat végeztével országszerte 96 helyi közösség alakult, az összes LEADER részvételre jogosult település részvételével, ami szám szerint 3020 falut és kisvárost jelent. A közösségek 2008 januárjában kezdték meg helyi stratégia-alkotó munkájukat, melynek eredményeképpen a 2008. szeptember 26-i, hagyományteremtő Magyar Vidék Napján az ÚMVP Irányító Hatóság mind a kilencvenhatukat LEADER Helyi Akciócsoporttá avatta.